 A Hajdúságban, az Alföld északi peremén található, a Keleti-főcsatornától 2 km-re. Területe 259,62 km2, ebből 10,32 km2 a belterület. A város Debrecentől északnyugatra 40 km-re, Nyíregyházától délnyugatra 25 km-re fekszik. A 35. számú főúttól 15, a 4. számú főúttól 20 km-re fekszik. A város szomszédságában, tőle délnyugatra húzódik az M35-ös autópálya. Vonattal megközelíthető a Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon.
 A fővárostól 50, a megyeszékhelytől 17 kilométerre található. A 7-es elsőrendű főút áthalad a település teljes hosszán, illetve Pákozddal és Zichyújfaluval mellékút köti össze. A város a Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonal Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű szakasza mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve további a vasútvonal mellett fekvő településekkel.
 A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben.
 Belső-Somogy, azon belül a Marcali hát egyik kis községe Szegerdő. Pár kilométerre fekszik a 7-es úttól és a Kis-Balatontól. Az erdők között fekvő település a háborítatlan táj természeti szépségével, nyugalmával kínálja a pihenést rohanó világunk embereinek.
 A valaha Balaton-part menti települést 1395-ben Mikala néven említették az oklevelek. A Nikla nevet a latin Nikolausból eredeztetik. 1732-ben már plébániája volt, római katolikus temploma 1755-ben épült. |
 Vereb Fejér megyében fekszik, a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Északról Vértesacsa, északkelet felől Vál, délkeletről Pázmánd és nyugatról Lovasberény községekkel határos. Tengerszint feletti magassága 155-230 m között változik.
 Zalaszabar a Kis-Balaton nyugati partján, a Balatontól és Keszthelytől délnyugatra 22 km-re, Hévíztől délnyugatra 20 km-re, Zalakarostól északra 10 km-re, Nagykanizsától északkeletre 28 km-re, környezetileg szép vidéken, erdőkkel határolt lankás dombok között fekszik.
 A Kis-Balaton végleges területéhez délrôl csatlakozó település a horgászat, vadászat kedvelôinek ad alkalmat a kikapcsolódásra. Elsô ízben az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben szerepel Dencs néven. A középkorban több birtokosa volt A 16. századi török adólajstromban még szerepel, de a 18. század elején puszta, de 1733-ban ismét jobbágyfalu. Akkor a Véssey család volt a birtokosa. Az evangélikus templom 1861-ben épült. Az 1893-as tűzvész a falu háromnegyedét elpusztította.
 A budai udvar szakácsai - szakács dinasztiái - évszázadokon át a falu szülöttei voltak. Az uralkodók becsülték a mestereket. Azok a szakácsok, akik apáról fiúra örökítve tisztségként viselték a királyi konyha és asztal gondját, csakis megbízható emberek lehettek.
 Nemesdéd Somogy megye nyugati peremén található, erdőkkel övezett 800 lelkes település. A környező városoktól, Marcali, Nagyatád, Nagykanizsa, illetve a Balatontól, Zalakarostól egyaránt 25-30 km-re található. |
Oldal 1 / 4
